Általános

Különleges permakultúra tábor az agostyáni ökofaluban!!!

8 napig tartó „Permakultúra életmód” tábor kezdődött az agostyáni ökofaluban. Szervezője, egy különleges férfi, Markuly István. Az Életfa Permakultúra képviselője, kitalálója, aki éppen most repült haza Etiópiából, a tábor miatt! Azt áldásos „megszállott” tevékenységének az eredménye, hogy a sivatagos területeken erdők nőnek. 
A tábor „térnyitón” 100 ember (asszony, lány, fiú és meglett férfi) hallgatta csöndes szavait, majd a képzések eredményeként, képesek lesznek itt a helyszínen és majd a saját életükben otthon, olyan kertet varázsolni útmutatásai alapján, ahol nem ásunk, nem kapálunk, és a víz saját útját járja, a növények pedig élvezve ezt a paradicsomi állapotot, egészségesen nőnek, fejlődnek.
A tanfolyamon részt vevő „diákok” terveznek, vizsgáznak, és a gyakorlatban megmutatják álmaikat hogyan váltják valóra. Július 5-12-ig lesz idő napközben akár munka közben is egymással ismerkedni , a „szükségleteiket” átértékelni, majd éjjel sátraikban élvezni a természet, a Gerecse hegység minden rezdülését.
Vendégként meghívták dr. Gyulai Ivánt, Czumpf Attilát, Zaja Pétert, Takács Sánta Andrást, Lantos Tamást és Kajner Pétert, Labancz Györgyit hogy szerves gondolatokat ébresszenek előadásukkal.
A jövő hét végére a tábor lakói, közösen vizet melegítő komposztot építenek, elültetnek saját magról nevelt palántákat, pár őshonos gyümölcsfát, megtanulják a zöld metszés szabályait, és közben fejlődik minden résztvevő empátiája a közös munka, a közös térépítés ősi szabályi szerint, alapozódik mindenki képessége a”„tájban éléshez”.

 

Galéria megtekintése


“A történelem során gyümölcsoltó-gallyak és szőlővesszők igen nagy és állandó vándorlásban voltak, különösen magyarországi oltógallyak voltak keresettek, nagy ajándéknak számítottak, királyi udvarok küldözgették .” Andrásfalvy Bertalan

http://www.gyumolcsesz.hu/

Stratégia

A stratégiával a KmGyH szerepét kívánjuk tisztázni és tudatosítani mind a hálózat tagjai, mind mások (intézmények, szervezetek, személyek) számára. A stratégiával továbbá jelezni szeretnénk, hogy
- a gyümölcsészet a vidék fejlődésének, a tájak újraszerveződésének és a vidéken élők életlehetőségének egy meghatározó eszköze,
- a KmGyH olyan közérdeket szolgál, amely kiegészíti a gyümölcsészettel foglalkozó államigazgatási és szakmai intézmények tevékenységét, így kézenfekvő az azokkal való együttműködés
- nem halasztható tovább, hogy a gyümölcsészet választ adjon az egyre nyomasztóbb globális jelenségekre – mind a mögötte álló gondolkodás- és életmóddal, mind a gyümölcsészet művelési módjával.
A stratégia célja az intenzív gyümölcstermesztés által generált problémák megszüntetése, amely azonban nem a problémákra adott egyenkénti megoldásokkal történik, hanem új gyümölcsészeti rendszer kiépítésével. Ha az egyenként sorra vett problémákra külön-külön keresnénk választ, akkor szükségszerűen belesodródnánk annak a rendszernek a kényszerpályáiba, amelytől szabadulni szeretnénk. A kiépíteni kívánt új gyümölcsészeti rendszert „alkalmazkodó gyümölcsészetnek” hívjuk az a legfőbb jellegzetessége alapján, hogy három irányba is igyekszik alkalmazkodni (igazodni):
- A tájhoz (a táj rendjéhez), ahol a táj az az „egész”, amelynek a gyümölcsös a „része”.
- A tájban élő emberhez (gyümölcsészhez), aki mind a táj, mind a gyümölcsös részeként él (miközben más rendszereknek is része).
- A gyümölcsös termékeinek fogyasztóihoz (a fogyasztói igényekhez), akik a táj, a gyümölcsös és a gyümölcsész környezetét alkotva átveszik a gyümölcsösből kikerülő termékek egy részét (a fölösleget vagy a szándékosan, továbbadásra előállított többletet).

közhasznú tevékenységet végez, megalakulása 2008 óta.

Az Egyesület céljai

  • részvétel a fenntartható fejlődés, a fenntarthatóságra nevelés hazai kormányzati és nem-kormányzati stratégiáinak, programjainak és projektjeinek a kidolgozásában és megvalósításában,
  • további Zöld Óvodák létrehozásának támogatása,
  • Zöld Óvodák menedzsment rendszerének fenntarthatóbbá tétele, zöldítése,
  • Fenntarthatóságra neveléshez kapcsolódó pedagógiai munka fejlesztése:
    • módszertani kutatás, módszerek és eszközök kidolgozása a fenntarthatóságra nevelés érdekében,
    • pedagógus továbbképzések kidolgozása és lebonyolítása,
    • Zöld Óvoda eredmények elterjesztése,
  • Zöld Óvoda fenntartók és szülők aktív bevonásának támogatása,
  • térségi Zöld Óvoda kezdeményezések, tapasztalatcserék és együttműködések támogatása, a kooperáció ösztönzése,
  • Zöld Óvodák minősítési rendszerének kidolgozása és karbantartása,
  • Zöld Óvoda Hálózat kialakítása, szakmai támogatása és bővítése,
  • Zöld Óvoda Hálózat fenntartásához és fejlesztéséhez kapcsolódó döntés-előkészítési folyamatokban való részvétel és Zöld Óvodák szakmai érdekképviselete,
  • Zöld Óvodák és ÖKO Iskolák kapcsolatrendszerének fejlesztése,
  • Zöld Óvodák és Erdei Iskolák és Erdei Óvodák kapcsolatrendszerének fejlesztése,
  • nemzetközi tapasztalatcserében való részvétel az iskolás kor előtti (3-7 éves korosztály) fenntarthatóságra nevelésre vonatkozóan.

Az egyesület céljai elérése érdekében a főként a következő eszközöket alkalmazza:

képzések: akkreditált képzések, terepi képzések, nevelő testületeknek szóló képzések kialakítása és lebonyolítása,

fenntarthatóságra neveléshez és a Zöld Óvodákhoz kapcsolódó tanácsadás,

konferenciák, tanfolyamok, műhelymunkák szervezése és bonyolítása,

  • hírlevél, szakmai kiadványok, szórólapok, médiaanyagok készítése,
  • egyesületi honlapot hoz létre és tart fenn,
  • modell programok létrehozása és megvalósítása,
  • ösztöndíjak adományozása,
  • díjak alapítása és megítélése a kiemelkedő munkát végzők számára,
  • adományok gyűjtése az Egyesület céljainak elérése érdekében,
  • pályázatok kiírása.

Az Egyesület Khtv 26.§ c: pontja értelmében az alábbi közhasznú tevékenységet végzi:

  • tudományos tevékenység, kutatás,
  • nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
  • kulturális tevékenység,
  • természetvédelem, állatvédelem,
  • környezetvédelem,
  • gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
  • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
  • fogyasztóvédelem,
  • közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesület tagjain kívüli személyek is részesülhetnek.

 

TEA füzet

Azzal talán minden ép érzékű és józan gondolkodású ember egyetért, hogy jó víz, jó föld, jó levegő és élhető élet-rendszer nélkül minőségi életet élni nem lehet, bármennyit is költünk a tüneti kezelésre. Hogy ezek megteremtése és megtartása miként lehetséges globalizálódott világunkban, már kevesen tudják, és nagyon kevés hely van, ahol ezt rendszerében és közösségszerveződés szintjén megtapasztalni lehetséges.

Azökofalvak, mai elnevezésselélőfalvak szerte a világon, de a 90-es évek elejétől Magyarországon is megpróbálnak választ adni ezekre a kérdésekre gyakorlati tudományos eredményeikkel és személyes példamutatásukkal. A célirányosan összegyűjtött és holisztikusan értelmezett információ a jelenben megszokott pályákon tud eljutni a rendszer fejlesztőihez, a naponta érdeklődők sokaságához (találkozók, konferenciák, nyílt napok stb.).

Az eltérő természeti, társadalmi környezetben létrejött kvázi modellkísérletek igazi értéke a mozaikosság, a sokszínűség. Nevezetesen a fönntarthatóság mással nem helyettesíthető információs bázisaivá váltak, amelyek minden érintett, így a döntéshozók számára is szolgálhatnak kipróbált gyakorlati mintákkal. Ezek gazdaságilag és morálisan is felbecsülhetetlen értékű, de ezzel együtt kevés anyagi befektetést igénylő projektek a környezeti nevelés és a jövő nemzedék tudatformálása tekintetében. Tanulmányozásuk, rendszerfejlesztésük, szervezésükés tapasztalatuk terjesztése elengedhetetlenül szükséges.  Ezzel a hiánypótló céllal jött létre a Magyar Élőfalu Hálózat szakmai és érdekvédelmi kollégiuma. A Hálózat az új természeti, társadalmi és Európai Uniós normákhoz igazítva, a működés rendező elveinek egységessé tételével, a helyi viszonyok figyelembe vételével képviseli tagjait.

Magyar Élőfalu Hálózatalapítói: Agostyán, Drávafok, Galgahévíz, Gömörszőlős, Gyűrűfű, Máriahalom, Somogyvámos, Visnyeszéplak, Nagyszékely. (www.elofaluhalozat.hu)

Környezeti nevelés

A cél olyan ökológiai szemléletmód kialakítása, ami biztosítja, hogy a gyerekek ne veszítsék el a kapcsolatukat a földdel, az évszakok változásával, a természet ritmusával, az élővilág szépségével, titokzatosságával.

Magyarországi Élőfalvak

„Ismerjük meg a természetet és a természetünket, hogy képesek legyünk örülni egy olyan világnak ami a harmónia és helyes arányok szerint működik, és mert nincs jó élet a hamisságban.”

 

Szelíd energia

A tanösvény a Nomád Tábor területén fölállított 10 állomásból és az állomásokon működő szelíd energia berendezésekből áll.

Fenntarthatóság

A szerves- gazdálkodási programunkkal partnere szeretnénk lenni mindazoknak, akik érintettek és érdekeltek a fönntarthatósági programokban.