Út a helyes felismerésig
Érdekes időkben élünk. Olyan változások korában, amiknek egy részét magunk idézzük elő. Tudjuk az okokat, tapasztaljuk az okozatokat, de a jó megoldásoknak eléggé a híján vagyunk, pedig megvan minden ismeretünk a jobbításhoz. Ez a kezdetektől – mármint az emberiség történetének kezdeteitől – így megy. Korábban a rendszer, jelesül az ökológiai rendszer, amiben élünk, megújuló erőforrásaiból még javítani tudta a tevékenységünk okozta hatásokat, de mára ezek a tartalékok vészesen fogynak. Olyan programokra van szükség, amelyek együtt látják és együtt kezelik a gondokat, természetesen a helyi sajátosságok és lehetőségek szerint.
Tételezzük föl, hogy ez minden felelősen gondolkodó, a társadalomra meghatározó jelentőséggel bíró állami és egyházi vezető tevékenységét áthatja: nevezetesen a folyamatos jobbító szándék és cselekedet. És itt kezdődik igazán a finom hangolás! Figyeljünk csak Néri Szent Fülöp szavaira: „Ha egy rossz helyzetet cserélünk föl egy jóval, azonnal cselekednünk kell. De, ha a jót jobbra cserélnénk, igen csak szükségünk van óvatosságra, imára, kontemplációra.” Ennek megértéséhez elég csak a rendszerváltozások történetét tanulmányozni.
A megoldások keresésében több lehetőség adódik, de mindig van egy éppen ajánlott főáram is. Hát, itt a másik drámai jelenség, amire Georg Winter, a világhírű etikus közgazdász imígyen hívja fel a figyelmet: „A főáram megkerülhetetlen, de ne felejtsük el, hogy egyenesen vezet a Niagara vízeséshez.”
Tehát a saját utunkon kell eljutni az elfogadható megoldásig, de a szemünk sarkából muszáj figyelni a körülöttünk zajló eseményeket is. Az elmondottak fényében egy, a létezésünket meghatározó alapvetésre szeretnék összpontosítani. Mégpedig arra, hogy ép, jól működő és fenntartható szolgáltatásokat biztosító ökológiai rendszer nélkül nincsen méltányos, elfogadható színvonalon tartható és szabályozható emberi létezés. Se fönt, se lent.
Ehhez adott karizmatikus segítséget Ferenc pápa 2015-ben a Laudato si’ enciklikájában, amelynek összeállításában a világ vezető tudósai, köztük számos Nobel-díjas is közreműködött. Az egyházfő ebben a megszólításban az emberiség egyetlen lehetőségeként jelölte meg az ökológiai megtérést, mint a fenntartható természeti-társadalmi béke biztosítékát az ökoszisztémában. Van egy kiemelt gondolata a műnek, jelesül az, hogy meggyőződésünktől függően akár a profán világban élünk, akár a spirituálisban, a természet törvényei mindenkire egyformán érvényesek. És ha az Isten mindenkinek meg is bocsájt, mert ez a dolga, a természet senkinek sem fog megbocsájtani, aki ellene vét. Vagyis legfőbb ideje van Földanyánk megengesztelésének és együttműködési hajlandóságaink kibontakoztatásának. Az enciklika az ajánlott ökológiai megtérés tartalmi részleteire egyértelmű utalásokat és ajánlásokat tett, de a helyes megoldások kimunkálását és gyakorlati megvalósítását ránk bízta. De mielőbb, mivel az ökológiai túlhasználat napja a kihirdetés évében augusztus 13-dika volt, 2016-ban már augusztus 8…. 2017-ben csak remélhetjük, hogy még beleférünk az augusztusba… Ferenc pápa üzenetére hamarosan megszületett egy válasz: az Ökológiai Megtérés Zarándokútja, világi nevén: Engesztelő Útja.
Az Ökológiai Megtérés Zarándokútjának/Engesztelő Útjának gondolata az enciklika kihirdetése után fogalmazódott meg bennem. Több hiteles világi, egyházi és karizmatikus fórumot megjárt egyeztetés után, 2016. február 7-dikén, a Magyar Élőfalvak XV. téli találkozóján Tata-Agostyán Ágostonligetben került kihirdetésre.
A zarándokút/engesztelőút üzenete
Ez a látva-látóút is teljesíti a szakrális zarándokutaknak minden kívánalmát, mivel a legszentebb helyen a teremtett világon vezet át, ahol minden annyira csodálatos, annyira gyönyörű, annyira misztikus („vagy transzcendens, magyarul fogalmazva természetfeletti összefüggése van”), hogy ez embernek fölfoghatatlan. Ezért, ha valamihez még nem értünk elég jól, ne próbáljuk meg hiányos tudásunkkal átalakítani vagy „leigázni”. Társak kívánunk lenni a teremtésben azzal, hogy legelővigyázatosabb tudásunk szerint végezzük hasznosnak vélt dolgainkat („bocsánat tévedéseinkért és bűneinkért is bocsánat”). Közben peripatetikusan próbáljuk megtalálni a legfőbb kérdésre a választ: honnan jöttünk és hova tartunk, főleg, ha ezt így folytatjuk tovább. Aztán ha már „kisétáltuk testünk vágyát, hogy utána az Isten tenyerére érkezhessünk”, ez más szempontból is erősít bennünket. Mert: ezen az úton fellelhető látni- és tanulnivalók – túl a fizikai és a szellemi pallérozás kitűnő lehetőségén – alkalmassá tehetnek bennünket egy ökológiai szempontból is kívánatos alkalmazkodáshoz, azokhoz a változásokhoz, ami előtt az emberiség áll és szűkebb környezetünkben is érzékelhető.
Az útvonal
Az út a kihirdetés helyétől, Tata-Agostyán Ágostonligetből, az Ökofalu területén épülő Árpád-kori körtemplom (XIII.sz.) másolattól indul, Tatán keresztül csatlakozva a nagy hazai és nemzetközi zarándokutakhoz és végső célként a helyes ökológiai gyakorlatot követő dunántúli ökofalukat/élőfalukat keresi föl. Közben érinti azokat a tudásközpontokat, ahol a fenntarthatósági tudományok elméleti-gyakorlati programjai szintén jól működnek. Civil és erdészeti erdei iskolák nemzeti parki, natúrparki látogatóközpontok, bemutatóhelyek, tanösvények, ökoturisztikai központok, közösségi kertek, ökogazdaságok, tündérkertek: őshonos gyümölcsösök, gyógynövény és fűszerkertek, holisztikus gyógyítók, népfőiskolák, települési mintaprogramok és természetesen egyházi spirituális helyszínek is fűződnek föl az útvonalra. Néhány fontosabb állomás: Tata-Agostyán (Természetes Életmód Alapítvány) – Majk – Csákvár – Bodajk – Balinka – Zirc – Bakonybél – Hárskút – Vigántpetend – Badacsony – Somogyvámos (Krisnavölgy) – Kaposmérő - Visnyeszéplak – Drávafok (Ormánság Alapítvány) – Gyűrűfű – Pécs. Tervezzük a folytatását.
A szállások egymástól járóföldnyire vannak. Közös bennük, hogy mindegyik tájékán található kisebb-nagyobb alakor (az emberiség első kultúrbúzája) vetésterület, amit a zarándokok folyamatosan „felülvetnek”. Az ökológiai megtérés búzájából mindenütt kapható lepénykenyér, tészta és kása jóféle helyi borral. Az esti beszélgetések gondolatai az ősi gabona mitikus szalmatüzénél válnak finomabb, mindent átható rezgésekké…
Fontos megjegyezni, hogy az útvonal eddigi szakasza a természeti környezet épségéért törvényileg első szinten felelős három nemzeti park igazgatóság területén található. Nevezetesen: a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a kedvező ökológiai állapot legfőbb őre tudományos és rendészeti vonatkozásban.
Küldetés
A Magyar Élőfalu Hálózat közel negyed évszázada jelenti az alapítóknak számító föntebb már említett ökofalvak/élőfalvak együttesét (kiegészítve Gömörszőlőssel). E hálózathoz rendszerükben és tartalmukban olyan modell értékű – családokat, közösségeket fenntartható módon megtartó – mintákat állítottunk össze annak idején, melyek azóta szabályokon és törvényeken nyugvó módon is követhető gyakorlattá váltak a közös sikerekre építve. Az elmúlt néhány esztendőben (talán felbuzdulva a magasabb társadalmi pozíciókból érkező megerősítéseken is) annyian érdeklődtek és kaptak segítséget a „legjobb befektetés az életmódváltás!” elnevezésű programunk híre és gyakorlata alapján, mint a korábbi húsz évben összesen. Tovább gazdagítva és védelmezve ezzel a mozgalom-szerű oktató-nevelő tevékenységgel is a bennünket még mindig megtartó és működtető természeti – gazdasági – szellemi környezetünket.
Úgy gondoltuk, hogy ebben a helyesen felismert kegyelmi állapotban, amikor ennyi a kíváncsi megszólítás és élő szándék egy élhetőbb és szerethetőbb jövő érdekében, talán még megfelelő időben ajánljuk föl eddigi, már gyakorlatban is bevált tapasztalatainkat (sok tanulópénz megtakarítható így sok helyen), valamint tanítási helyszíneinket, amelyek többségét saját erőből építettük föl. Bebizonyosodott, hogy ez az út jókedvűen járható és mindenkinek ajánlható szakmai, szellemi és kellő anyagi ráfordítással valamilyen fokozatban mindenhol bevezethető, illetve egy fenntartható ökológiai hálózatnak lehet a része. Gondolunk itt például a klímatudatos városokra, mint felhasználó (egészséges terméket és szolgáltatást vásárló) partnerekre. Ez a program ugyanúgy megmozgathat mindent és mindenkit a társadalmi-gazdasági élet területén, mert akik eddig a bizonyítottan nehezebben fenntartható ügyekben voltak érdekeltek, a jövőben „a legjobb befektetés az életmódváltás!” lehetőségeit kutathatják, tervezhetik, taníthatják, finanszírozhatják és kivitelezhetik. Várható haszon: az élhetőbb jövő mindenkinek garantált!
Ma már a világ sok pontján megértették és elfogadták, hogy a fenntarthatóság helyes és jól követhető gyakorlata nélkül hosszú távon nem lehet minőségi emberi élet a bolygón, ami sajnos már sok helyütt most sincsen. Ennek következményeit naponta láthatjuk a nagyvilágban és tapasztalhatjuk mi is. Merjünk elébe menni a történéseknek mielőtt azok beelőznek minket!
Ezért is legyen az Ökológiai Megtérés Zarándokútján/Engesztelőútján lévőkön teremtői és jóemberi áldás. Ennek megtapasztalása segítsen mindenkit, semmivel sem helyettesíthető természeti – gazdasági – társadalmi békéhez és saját fenntartható boldogulásunkhoz. (Ha ezeket minél többször halljuk, látjuk, tapasztaljuk, annál hamarabb tudunk velük azonosulni.)
Folytatás
2016-ban megtörtént a zarándokút/engesztelőút kijelölése és általános bejárása. 2017-ben szeretnénk az útvonalat pontosítani a szálláshelyek arányosabb elosztásával és az újonnan jelentkező helyszínek befogadásával. 2018-ban folytatnánk a útvonal továbbvitelét Magyarország többi tájékára is, mivel várhatóan ekkor jön el ennek a rendelt ideje.
Végezetül engedtessék meg egy kívánság: az ökológiai vagy tudatos megtérés útján útravalóul – Néri Szent Fülöp után – egy másik szent is segítsen bennünket gondolataival (amit lehet, hogy annak idején az alakor búza ihletett). „A csodák nem a természet törvényeinek mondanak ellent, hanem annak, amit mi a természet törvényeinek hiszünk.” (Szent Ágoston).
Kívánok mindnyájunknak még sok csoda megélését és megfejtését ebben az életben! Például azt: ha összefogunk és együttműködünk, mi vagyunk maga a csoda.
Czumpf Attila
(agrármérnök, humánökológus, a Természetes Életmód Alapítvány /1993/ kuratóriumi titkára, a Via Margaritarum – Gyöngyök Útja /2006/ az első modernkori magyar zarándokút Komárom-Esztergom megyei szakaszának kijelölője, a Mária Út /2010/ életre hívásának segítője)
Zarándok útravaló
Gualbert Szent János (az erdőőrök, vadőrök, természetőrök védőszentje 1951-től) apokrif homíliája az ökológiai megtérésről (mellékelve)